A mesterséges intelligencia gyorsan fejlődő területén a DeepSeek megjelenése figyelemre méltó fejlemény, ugyanakkor lényeges aggályokat vet fel a biztonsági sebezhetőségekkel kapcsolatban. Míg a DeepSeek nyílt forráskódú jellege elősegíti az innovációt és a hozzáférhetőséget, annak az AI biztonsági intézkedésekre gyakorolt hatásait nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A DeepSeek R1 11-szer magasabb kihasználási kockázatot mutatott más modellekhez képest, ami sebezhetővé teszi feltörésre és rosszindulatú tevékenységekre. Ezt a sebezhetőséget súlyosbítja a védelmi mechanizmusok hiánya a káros kérések blokkolására, 100%-os támadási sikerességi aránnyal a tesztekben, ami éles ellentétben áll az OpenAI GPT-4o-nál megfigyelt 86%-os blokkolási aránnyal. A DeepSeek nyílt forráskódú struktúrája lehetővé teszi az olyan egyéni módosításokat, amelyek megkerülik a meglévő biztonsági rétegeket, és technikai szakértelem nélkül is lehetővé teszik rosszindulatú programok, beleértve a zsarolóvírusok generálását. A robusztus biztonsági mechanizmusok hiánya az OpenAI és az Anthropic zárt forrású modelljeivel összehasonlítva, amelyek ellenőrzött API-kat és valós idejű monitorozást alkalmaznak, kiemeli a fejlettebb AI biztonsági intézkedések sürgető szükségességét.
Továbbá, a DeepSeek minimális védelmi korlátai észrevehetően gyengébbek, mint a Google Gemini rendszeré, amely 64%-os blokkolási arányt mutat káros tartalmak esetén. Az Azure Tartalombiztonsági védelmével ellentétben a DeepSeek sebezhetőbb prompt injekciós támadásokkal szemben, és hiányzik belőle a központosított felügyelet a tartalmi szabályzatok érvényesítésére, ami aggályokat vet fel az érzékeny környezetekben való alkalmazásával kapcsolatban. Az agentic AI integrálása a mindennapi digitális interakciókba növeli az adatok központosítását, ami gyakran ütközik a felhasználók adatvédelmi és irányítási elvárásaival.
Az adatvédelmi kockázatok a DeepSeek telepítésének másik fontos aspektusát jelentik. Mivel hivatalos alkalmazásait és áruházát Kínában üzemeltetik, ezekre a helyi törvények vonatkoznak, amelyek lehetővé teszik a kormányzati hozzáférést az adatokhoz. Ez riadalmat kelt a kínai szerverekre küldött vállalati adatok miatt, amelyek állami előírások szerinti közzétételének kockázatával járnak. Az EU-ban szigorúbb korlátozások jelentek meg ezek miatt az adatkezelési gyakorlatok miatt, ami szükségessé teszi a DeepSeek globális adatvédelmi normákra gyakorolt hatásainak gondos mérlegelését. A magas kockázatú felhasználók további korlátozásokat tapasztalnak a Microsoft Purview DLP-n keresztül, kiemelve az érzékeny információk védelme érdekében szükséges szigorú AI biztonsági intézkedések fontosságát.
A DeepSeek körüli szabályozási és geopolitikai intézkedések tovább hangsúlyozzák annak potenciális hatását a globális AI-biztonságra. Olyan országok, mint Olaszország, Tajvan, Ausztrália és Dél-Korea betiltották a DeepSeek kormányzati használatát biztonsági aggályokra hivatkozva, míg az amerikai szövetségi ügynökségek, például a NASA és a haditengerészet megtiltották a személyzet általi használatát. A TikTokhoz hasonló külföldi alkalmazások betiltására irányuló felhívások tükrözik a DeepSeek által jelentett nemzetbiztonsági kockázatokat, aláhúzva a digitális szuverenitás fontosságát és a szigorú kritériumok szükségességét a nemzetközi AI-kereskedelemben.
Végeredményben a DeepSeek megjelenése kulcsfontosságú pillanat a biztonságos AI fej
References
- https://www.microsoft.com/en-us/security/blog/2025/02/13/securing-deepseek-and-other-ai-systems-with-microsoft-security/
- https://hbr.org/2025/02/what-deepseek-signals-about-where-ai-is-headed
- https://www.csis.org/analysis/delving-dangers-deepseek
- https://www.bakerbotts.com/thought-leadership/publications/2025/january/what-is-deepseek-and-why-does-it-matter
- https://blogs.cisco.com/security/evaluating-security-risk-in-deepseek-and-other-frontier-reasoning-models
