Míg a szerzői jogi törvények körüli csata fokozódik, olyan nagy technológiai vállalatok, mint a Google, a Microsoft, a Meta és az Andreessen Horowitz agresszíven lobbiznak a szerzői jogi mentességért, több mint 30 millió dollárt költve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos lobbitevékenységre. Ez a befektetés aláhúzza azt a stratégiai törekvést, hogy biztosítsák érdekeiket a mesterséges intelligencia fejlődő területén, ahol a tét egyszerre a technológiai fejlődés és a tartalom felhasználásának etikai vonatkozásai.
Lobbitevékenységük elsősorban a szerzői jogi törvények érvényesítését támadja, amelyekről ezek a vállalatok azt állítják, hogy veszélyeztethetik a befektetési biztonságot és gátolhatják az innovációt. A technológiai óriások olyan MI elszámoltathatósági keretrendszerek mellett érvelnek, amelyek a szerzői joggal védett anyagok MI-képzésre való felhasználását megengedhetőnek tekintik a méltányos használat elve alapján. Ez az érvelés a Legfelsőbb Bíróság Google vs. Oracle ügyében hozott precedensből merít, amely megkülönbözteti a transzformatív MI-használatot a közvetlen másolástól. Az OpenAI például hangsúlyozza a nyilvánosan elérhető adatok szerepét az MI képzésében, amely kiemeli a méltányos használat szükségességét a folyamatos innováció érdekében.
A cégek azzal érvelnek, hogy a licenc nélküli szerzői joggal védett anyagokhoz való hozzáférés kulcsfontosságú az MI fejlődéséhez, amelynek jelentős alkalmazásai vannak olyan ágazatokban, mint az orvostudomány, az oktatás és a védelem. A szerzői jogi reform ezzel kapcsolatos következményei mélyrehatóak, mivel elősegíthetik vagy gátolhatják az iparág növekedését, attól függően, hogyan értelmezik a bíróságok a méltányos használatot.
A Google jelentős, 2023-ban 9,2 millió dolláros lobbiköltése kiemeli ezeknek az erőfeszítéseknek az intenzitását, tükrözve a vállalat hitét a méltányos használat védelmében az MI képzés során. Ez a befektetés egy szélesebb iparági tendencia jele, ahol a technológiai vállalatok az MI-rendszereket olyan eszközökhöz hasonlítják, mint a fénymásolók vagy kamerák, azt sugallva, hogy a gyártók nem vonhatók felelősségre a felhasználók visszaéléseiért. Ehelyett azzal érvelnek, hogy a felhasználók által generált utasításoknak kellene meghatározniuk a felelősséget, nem pedig magának az MI-szoftvernek.
A Google 9,2 millió dolláros lobbizása kiemeli az MI méltányos használatának védelméért folytatott törekvést, az MI-t a fénymásolókhoz hasonlítva.
Ezenkívül a Federal Trade Commission aggodalmát fejezte ki az MI fogyasztókra és kisvállalkozásokra gyakorolt hatásával kapcsolatban, felsorolva az MI-használattal járó potenciális szerzői jogi jogsértéseket, beleértve az MI védett műveken történő hozzájárulás nélküli képzését és az alkotók utánzását. Ennek a nézetnek az ellenzői, köztük a szerzői jogi jogvédők és olyan szervezetek, mint a Motion Picture Association of America (MPAA), azzal érvelnek, hogy az MI-kimenetek gyakran helyettesítik az eredeti műveket a piacon, ezért licencelésre van szükség. Elutasítják a technológiai vállalatok által javasolt általános ingyenes képzési hozzáférést, és támogatják az önkéntes licencelési megállapodásokat.
Ez a vita a licencelési keretrendszerek körül továbbra is alakítja a tájképet, egyes vállalatok, mint az OpenAI, jelentős üzleteket kötnek, például 250 millió dolláros megállapodásukat a News Corp-pal, tükröz
References
- https://jacobin.com/2023/11/artificial-intelligence-big-tech-lobbying-copyright-infringement-regulation/
- https://www.cartoonbrew.com/tools/tech-giants-say-that-users-of-their-software-should-be-held-responsible-for-ai-copyright-infringements-234746.html
- https://www.bakerdonelson.com/the-fast-moving-race-between-gen-ai-and-copyright-law
- https://www.scotusblog.com/2022/10/court-agrees-to-hear-nine-new-cases-including-challenge-to-tech-companies-immunity-under-section-230/
- https://economictimes.com/news/international/business/tech-companies-face-tough-ai-copyright-questions-in-2025/articleshow/116722595.cms
